A Linux Jorunal cikke szerint, bár persze a felvetés - ti. hogy ingyen osztogasson egy cég valamit - utópisztikusnak tűnhet, ugyanakkor gazdaságilag akár racionális lépés is lehet. A Chrome OS által megvalósított koncepció - amely végső soron a webezésre használt számítógépet csak egy "buta" terminállá degradálja - egészen új távlatokat nyit meg, és korábban ezen a piacon elképzelhetetlen - ugyanakkor máshonnan már ismerős - üzleti modell bevezetését teszi lehetővé a netbookok piacán is.
![]() |
| Ingyenes Chrome netbook - csak egy kósza eszmefuttatás, vagy valóban errefelé tart a Google? |
A cikk alapötlete az, hogy a Google két fontos faktor miatt lehetne képes ingyen adni a netbookokat: egyrészt, mert azok gyártási költségeit drasztikusan - a mai klasszikus hordozható gépekhez képest elképzelhetetlenül alacsony szintre - tudná csökkenteni, másrészt pedig mert ezt a szerény összeget a Chrome netbook segítségével elérhető szolgáltatásain keresztül - reklámok megjelenítésével - könnyedén vissza tudná termelni.
A hihetetlen költségcsökkentésre a Chrome OS koncepciója adna lehetőséget, amely minden lényeges adatfeldolgozási és -tárolási feladatot a Google szervereire hárítva, a netbookot a már korábban is említett buta terminállá degradálva drasztikusan csökkentené az utóbbival támasztott technikai elvárásokat is. Így például egy ilyen archiektúrában működő hordozható gépnek sem erős processzorra, sem sok memóriára nem lenne szüksége, és természetesen a klasszikus háttértárolók - mint a merevlemez, az SSD vagy akár a memóriakártya - is teljes egészében kihagyhatók lennének belőlük. Ez pedig a szóban forgó netbookok előállítási árának drasztikus csökkenését is maga után vonhatná, amely így töredéke lenne csak még a mai legolcsóbb eszközökének is.
Ezt a szerény költséget pedig - fejti ki a cikk - a Google könnyedén kitermelhetné a már jelenleg is alkalmazott is igen profitábilis modelljében, amelyben szolgáltatásait az azokban megjelenített reklámokból finanszírozza. Az ingyenes netbookért cserébe így a felhasználónak mindössze az azon futtatot Google-alkalmazásokban - a keresőben, a levelezőben, naptárban, térképszoftverben és számtalan egyéb szolgáltatásban - felbukkanó reklámokat kellene elviselnie.
A megoldás egyetlen komoly hátránya az lenne, hogy természetesen folyamatos internet-kapcsolatot igényelne, amelynek hiányában teljesen használhatatlan lenne; ill. hogy valamilyen módon nyilvánvalóan a Google szolgáltatásaihoz lenne csatolva, és csak korlátozott mértékben tenné lehetővé a konkurens cégek levelező-, kereső- és egyéb, a Google-éval konkuráló szolgáltatásainak használatát; hasonlóan ahhoz, ahogy a mobilszolgáltatók is hálózataikhoz kötik az ügyfeleik részére úgymond ingyen - vagy legalábbis kedvezményen áron - biztosított készülékeiket.
Ezen kívül egy ilyen, teljes mértékben az internettől függő és azzal folyamatosan kapcsolatban lévő eszköz révén a keresőóriás még több adatot gyűjthetne és tárolhatna a felhasználókról. A kérdés csak az, hogy utóbbiak vajon törődnének -e egyáltalán ezzel, ha közben ingyen kaphatnák meg a "Chrome netbook"-ot?


