Bár a fájlcsere és a BitTorrent technológiai elméletileg legális célokra is felhasználható, a gyakorlatban azonban az ezek segítségével letöltött fájlok 99%-a illegális kópia. Legalábbis ezt állítja a Princeton University egy kutatója, aki egy fájlcserélő oldalról véletlenszerűen kiválasztott ezer darab torrent-fájlt beható vizsgálata során gyűjtött eredményei alapján.
Sauhard Sahi azt vizsgálta meg, hogy az általa véletlenszerűen kiválaszott összesen 1.021 darab torrent pontosan milyen jellegű tartalmakat is kínál a letöltők számára. Az eredmények szerint a megvizsgált torrentek túlnyomó többsége (46%) tévé- és mozifilmek digitalizált változataira mutatott, amit a szoftverekre ill. pornográf anyagokra vonatkozó állományok követtek (14-14%-kal) . A harmadik legnépszerűbb letöléstípus a zene volt (10%), míg a képek és a könyvek digitalizált verziói csak elenyésző számban (1-1%) voltak jelen a letöltések között. Az összes torrentek 14%-kát Sahi nem tudta egyértelműen besorolni.
A kutatás eredményei szerint másolásvédelem mit sem ér, sőt, pont ez ösztönzi a kalózkodást
A tévé- és mozifilmletöltések közül az összes (100%) illegális kópiát képezett - legalábbis az amerikai törvények szerint -, míg a szoftverek közül 95%-uk esetében volt megállapítható, hogy jogsértő másolatokról van szó. A pornófelvételek esetében gyakorlatilag 99%-ról volt kijelenthető, hogy nem jogszerűen kerülnek terjesztésre. Az eredmények összesítése alapján kiderült, hogy a vizsgált több mint ezer torrentnek csak 1%-a volt legitim, a technológiát jogszerű terjesztésére felhasználó letöltés.
Ugyanakkor a számokból még egy fontos dolog tűnik ki, mégpedig az, hogy pontos korreláció mutatkozik a kalózkodási arány és a kalózvédelem alkalmazásának intenzitása között az egyes médiatípusok esetében. Az illegális letöltések legnagyobb részét ugyanis pont azok a filmek és tévésorozatok képezik, amelyek minden esetben másolásvédelemmel forgalomba hozott DVD és Blu-Ray lemezeken jelennek meg - a legszerényebb mértékben pedig a képek és könyvek vannak jelen, amelyeket klasszikusan nem lehet, vagy nem szokás másolásvédelemmel ellátni. A zenék közepesen gyakori előfordulása az illegális letöltések között szintén összhangban van a ténnyel, hogy ezeket csak részben védik DRM-mel, sok helyen azonban anélkül, nyers MP3 formátumban is árulják őket.
A fentiek alapján egyszerű a következtetést levonni, hogy a másolásvédelmi technológiák (DRM) mit sem érnek, sőt, pont ezek ösztönzik még az egyébként esetleg legitim vásárlókat is arra, hogy a fájlcseréhez forduljanak. Ez utóbbi legnyilvánvalóbb oka az, hogy a DRM technológiák megakadályozzák a felvételek bizonyos - az adott DRM eljárás által nem támogatott - eszközökön történő lejátszását és felhasználását a számokat jogszerűen megvásárló fogyasztók számára is, akik a probléma áthidalása érdekében kénytelenek a fájlletöltéshez fordulni.