A gyártók és a felhasználók egyik leggyakoribb érve az SSD-meghajtók használata mellett - a megnövekedett elérési sebesség mellett - az, hogy mivel a szóban forgó technológiát használó egységek a merevlemezekkel szemben nem tartalmaznak mozgó alkatrészeket, ezért ritkábban hibásodnak meg vagy romlanak el teljesen. Egy frissen lezárult felmérés eredményei szerint azonban ez nincsen így - sőt, az SSD-k az eddig gyűjtött adatok alapján úgy tűnik, hogy még gyakrabban is hibáznak, mint korongokat pörgető társaik.

A felmérést Andrew Ku, a Tom's Hardware egyik munkatársa végezte el, aki több mint másfélszázezer SSD-felhasználó válaszait összegyűjtve és elemezve készítette el az SSD-k megbízhatóságáról szóló jelentését. A felmérésben a válaszadók között az eddig mindössze néhány SSD-meghajtót beszerelő és üzemeltető felhasználóktól kezdve a szervereikbe többszázezer Flash-alapú egységet beszerelő hosztingcégekig a legkülönbözőbb típusú fogyasztó is megtalálhatóak voltak, akik több millió SSD-egységről szolgáltattak adatokat.

A felmérésben gyűjtött adatok szerint az SSD-meghajtók legalább olyan gyakran hibáznak vagy hibásodnak meg, mint merevlemezes társaik A felmérésben gyűjtött adatok szerint az SSD-meghajtók legalább olyan gyakran hibáznak vagy hibásodnak meg, mint merevlemezes társaik

Az így begyűjtött adatokból Ku elkészítette az SSD-meghajtók megbízhatóságát ábrázoló grafikonját, amelyet összevetett számos korábbi - több különböző személy ill. szervezet által elkészített -, a merevlemezes egységek megbízhatóságát vizsgáló felmérések adataival. Az eredmény némileg meglepőre sikeredett: kiderült ugyanis, hogy a jelek szerint az SSD-meghajtók nem, hogy nem megbízhatóbbak, mint klasszikus társaik, de - legalábbis az elmúlt néhány évben gyűjtött tapaszlatok alapján - úgy tűnik, hogy még gyakrabban hibáznak ill. haláloznak el, mint előbbiek.

Nagyságrendnyi különbségre persze nem lehetett a megbízhatóságban számítani, tekintve, hogy az SSD-k mindössze a merevlemezek mechanikus részeit: az adattároló korongokat, valamint az író-olvasó fejeket váltják le, amelyek azonban csak az összes meghibásodások feléért felelősök utóbbi típusú egységek esetében is. A maradék 50%-nyi hibát az elektronika azon része okozza, amely a merevlemezek és az SSD-k esetében is ugyanaz - így a Flash-alapú tárolók legfeljebb kétszer annyira lehettek volna megbízhatóak, mint merevlemezes társaik; már ha tárolómoduljaik tökéletesen működnének.

A felmérés szerint azonban erről szó sincs, és az SSD-k cellái legalább olyan gyakran hibáznak ill. hibásodnak meg, mint a merevlemezek korongjai és író-olvasói fejei, amelynek köszönhetően maguk az egységek megbízhatósága is hasonló mértékben csökken - annyira, hogy a merevlemezekét le is hagyja, azaz, azoknál is gyakrabban hibáznak és hibásodnak meg.

Ugyanakkor az igazsághoz hozzátartozik, hogy SSD-k esetében mindössze csak két évre visszamenőleg állnak rendelkezésre tapasztalati adatok, a merevlemezes meghajtók elhalálozási aránya pedig ezt követően - ti. jellemzően a második év után - emelkedik meg drasztikusan. Így egy későbbi felmérés esetleg még megmutathatja, hogy az SSD-k hosszabb távon jobban bírják a gyűrődést, mint pörgő társaik - de rövid időtávon és az eddig begyűjtött adatokból képzett számok eddig nem ezt bizonyítják.

A szakember tanácsa mindenesetre az, hogy SSD meghajtók esetében is gyakran csináljunk biztonsági mentést ill. használjunk valamilyen türközési vagy replikációs technológiát, amely az egységes elszállása ill. a rajta tárolt adatokmegsérülése esetén lehetővé teszi egyrészt maga a hiba detektálását, másrészt a helyes adatok visszaállítását.