Bár a Firefox már a 7-es kiadása óta egy ilyen távadatgyűjtő modullal települ a végfelhasználók végére, az azonban még ún. opt-in technikát használ, azaz csakis akkor küld el információkat a Mozilla részére, ha a felhasználó kifejezetten engedélyezi működését. Ezen kívül a böngésző az adatokat egy olyan egyedi azonosítóval köti a felhasználóhoz, amit a Firefox minden egyes indításakor újragenerál - ami elvileg megnehezíti azt, hogy az így gyűjtött adatokat időben hosszabb távon is össze egyszerűen lehessen kapcsolni és ugyanahhoz a felhasználóhoz kötni.
Ugyanakkor ezzel szemben az új, MetricsDataPing már opt-out módon működne, azaz automatikusan és kérdés nélkül gyűjtené és továbbítaná az adatokat a Mozilla részére már alapbeállítások mellett is - a felhasználó pedig legfeljebb ha sikerül az erre szolgáló opciót megtalálnia, utólagosan kapcsolhatná ki működését. Ráadásul az új rendszerben az adatgyűjtés során elküldött azonosító sem változna a Firefox minden indításkor, így - legalábbis elméletileg - a Mozilla nagyon egyszerűen komoly és átfogó profilt építhetne az elküldött adatok alapján az egyes felhasználók webezési szokásairól is.
"Tudom, hogy az adatgyűjtés a dolgotok, és hogy annyi adatra szeretnétek szert tenni, amennyire csak lehet - de a felhasználónak törvényben rögzített joguk van a privátszférájukhoz. Valamilyen kompromisszumos megoldást kell találunk. És nem gondolom, hogy a javaslatotok, ami kifejezetten a felhasználók hosszabb időtávon át történő követéséről szól, egy ilyen megoldás lenne", írta Ben Bucksch, a Mozilla egyik fejlesztője a cég az új adatgyűjtést bevezetni tervező munkacsoportja részére a Firefox hibakövető rendszerében.
Utóbbiak ugyanakkor azzal utasították el Bucksch észrevételeit, hogy ez az egész bizalmi kérdés - és ha akarnák, már most is profilt építhetnének a felhasználókról, hiszen a változó egyedi azonosító mellett is össze tudnák kapcsolni az adatokat az ún. fingerprinting segítségével. A Google Chrome böngészőjé például állítólag már ez utóbbi technológiát alkalmazza a felhasználók követésére, miután több európai ország adatvédelmi törvénye értelmében illegálissá vált az eredetileg alkalmazott, a felhasználókat szintén egyedi azonosítóval ellátó megoldása.
Bucksch szerint az egyetlen elfogadható megoldás az lenne, ha a Firefox egyáltalán nem is gyűjtene adatokat a webezőkről - az az ígéret ugyanis a Mozilla részéről, hogy az adatokkal nem fog visszaélni, nem lehet elégséges. Szerint a Google és a Facebook háza táján már kirobbant adatvédelmi botrányok tökéletesen bizonyítják, hogy hiába ígérik meg a cégek, hogy nem használják fel rossz célra a felhasználókról megszerzett adatokat vagy nem tárolják őket, előbb-utóbbi mégis ez lesz a szóban forgó adatok sorsa.
"Sajnálom, de az az álláspont 'begyűjtjük ugyan az adatokat, de nem tároljuk és használjuk fel őket, becsszóra!' nem védhető. Túl gyakran derül ki ilyenről, hogy csak hazugság volt, hogy félresikerül valami, vagy hogy egy bírósági végzés - amivel szemben semmit nem tehetsz - mégis erre kötelez. Az egy ősrégi probléma: ha egyszer egy adat létezik, azt előbb-utóbb fel is fogják használni", érvelt Bucksch, akinek álláspontját azonban továbbra sem fogadták el a Mozilla az új adatgyűjtési sémát kidolgozó munkatársai.
Bucksch szerint ha a projekt a tervek szerint megvalósul, akkor a Mozilla azt veszélyezteti, hogy az emiatt újabb felhasználó pártolnak majd Európában az egyébként is folyamatosan piacot vesztő Firefox-tól, ami így elveszítheti majd utolsó komoly bástyáit is a öreg kontinensen. Az ügyben mindenesetre a végleges döntés egyelőre nem született meg, így nem kizárt, hogy a Mozilla még átgondolja az adatgyűjtés módját és körét mielőtt beépítené az új rendszer a Firefox következő kiadásaiba.
