Kereken húsz évvel ezelőtt tartotta első beszámolóját megfigyeléseiről az az akkor még csak doktorandusz hallgató, akit a világ első vírusprogramjának alkotójaként és a számítógépes vírusok atyjaként ismernek. Fred Cohen 1983. november 10-i előadásában egy VAX gépre írt, működésében a biológiai vírusokhoz hasonló programot, és azzal kapcsolatos megfigyeléseit mutatta be.
Cohen kísérleteiben egy mindössze 8 óra alatt megalkotott, VAX 11/750 típusú Unix rendszeren futó vírusprogramot használt fel, amelynek egyetlen célja a terjedés volt, és semmilyen káros műveletet nem hajtott végre. A kártevő eredeti példányát Cohen a Unix fájlrendszerének grafikus áttekintését lehetővé tevő "vd" nevű futtatható állományhoz fűzte. A vírus a segédprogram elején helyezkedett el, így minden más művelet előtt került végrehajtásra.
A kísérlet során elővigyázatosságból komoly biztonsági intézkedéseket vezettek be. Így például a vírusprogram csakis a támadást irányító kezelő jóváhagyásával fertőzhetett, és ennek tényéről naplóállományokat is készített, hogy mindig pontosan lehessen követni terjedését. Ezen kívül a program kódját titkosítva tárolták az illetéktelen használat megakadályozására. A kísérlet a szigorú intézkedések ellenére is döbbenetes eredményeket mutatott.
Az öt kísérleti támadás mindegyike során a vírus egy óran belül már rendszergazdai jogosultságokkal rendelkezett, de volt olyan eset, hogy erre már a fertőzési folyamat elindításának ötödik percében sor került. A program olyan felhasználók állományait is sikeresen fertőzte meg, akiknek tudomása volt a támadás tényéről, és futási sebessége elég gyors volt ahhoz, hogy az illetők ne vegyék észre jelenlétét a futási idők növekedése révén.
A támadások megdöbbentő eredményeiről tudomást szerezve a rendszergazdák betiltották a kísérletezést a hálózaton, így Cohen kénytelen volt kutatásait más gépekre áthelyezni. Kutatásainak eredményét 1984-ben megjelent "Kísérletek számítógépes vírusokkal" ( "Experiments with Computer Viruses") című dolgozatában tette közzé.
Napjainban becslések szerint már több, mint 60 ezer különféle vírus létezik, melyek terjedési módjukat és céljaikat tekintve jelentős eltéréseket mutatnak, alapvetően azonban azonos elveken működnek. Ezek legtöbbje a világ legelterjedtebb asztali operációs rendszerén, a Windows-on fut, azonban a fenyegetés alól nem mentesül egyetlen másik platform sem. Bizonyos kártevők ezen kívül - a fajok közt vándorló biológiai társaikhoz hasonlóan - több különböző rendszeren is működőképesek maradnak.
Szakértők szerint a vírusok száma 2010-re a jelenlegi szám akár nyolc-tízszeresét is elérheti majd, bár a védelmi rendszerek és az antivírus alkalmazások párhuzamos fejlődésének köszönhetően az általuk okozott kár mértéke valószínűleg nem fogja jelentős mértékben meghaladni napjaink legnagyobb digitális járványainak hasonló jellemzőit.
