jobban merülj el a témában, nem hinném, hogy ne menne az a tv tuner. milyen típus? (eddigi tapasztalataim szerint nagyon nagyon nagyon egoztikus tv tunerek nem mennek csak)
Pont arról van szó, hogy 1.0-s user, aki csak a vírusok meg az instabilitás miatt nem akarja a wint, használjon csak ubuntut, neki az való, már szinte olyan könnyű kezelni, mint egy windowst.
Vista: szerintem az eddigi legjobb(nak szánt) windows. Egy év múlva majd ha jön az SP2, simán jó lesz. Időszerű volt már például megoldani, hogy az alap fiók ne rendszergazda legyen, hogy ne firkálhassa minden program össze-vissza a registryt, hogy egy-egy rosszul megírt driver ne tudja használhatatlanná tenni az egész oprendszert.
Jómagam is szeretek forrásból forgatni és saját kernelt használni. Ám ennek közel sem a nerdségem az oka Egyszerűen arról van szó, hogy a csomagban levő programok 386-osra vannak forgatva, néhány teljesítménykritikus csomagból esetleg van 686-os (386 + MMX + SSE), de itt vége. Nekem a processzorom azért ennél többet tud, ezért optimalizálva újraforgatva a programokat elég jelentős teljesítménynövekedést lehet elérni. (A végeredmény, hogy CPU benchmark progi wine környezetben jobb pontot ad, mint natív winxp alatt)
De ilyen érdekesség még, hogy linux alatt 80% CPU load mellett vígan nézek 1280px HD videot (de nem is kis laza lötyögőst, hanem például Matrixot), windowson meg ugyanazon program windows portjával élvezhetetlenül szaggat. (Igaz ez így kicsit igazságtalan, ugyanis még nem próbáltam h.264 codecet és matroska splittert telepíteni a wmplayernek, valszeg ő szebben teljesítene)
nem akartam lehúzni, elnézést is kérek, csak az utolsó mondatai egyike löttyintette meg a bilit. viszont van itt egy-két dolog, ami sztem a lényeg: nem mindenki akar ubuntut használni. ráadásul sokan szeretik fordigatni a programjaikat és nem csomagokat pakolgatni, tökmindegy, hogy miért. sokan szeretnek testreszabott kernelt használni, azért mert úgy jobban tetszik, ráadásul nem teljesen linux kompatibilis vassal. ilyen körülmények között egyáltalán nem biztos, hogy 5 perc alatt megoldod a problémádat.
Rendszere válogatja...
Általánosságban elmondható, hogy 1.5MHZ+ CPUval, fél giga RAMmal, és egy 3-4 éves, vagy fiatalabb jól illesztett videokártyával már zökkenőmentesen futhat.
Más kérdés, hogy a Compiz jó kis játék, de az effektek inkább zavaróak a mindennapi működés során. Persze van pár nagyon hasznos kis szolgáltatása is, pl. az exposé.
Köszi. De leginkább az effektekt memóriaigénye érdekel (rendszer és videókari). Én éveken át használtam linuxot és azt hallott, már elég kiforrott és s vistát mivel eléggé elcse*szték...a linux meg jvaul...:D lehet visszatérek rá...
hááát bezony! Simán bluetoothozok a telefonommal. Egyébként elég sok dolgot támogat a Linux már, csak az abaj, hogy amíg a tetves gyártók nem képesek hozzá Linuxra drivert kiadni addig elég nehéz a Linux dolga. Pl egy TV tunerhez gyárilag kiadott telepítő CDvel nem tudok mit kezdeni a nyílt forrású linuxomon.. Linux meg mit szenvedjen egy Pinnacle tvtunerrel amit a DScaler nem tudott meghajtani Win alatt..
Nagyon lehúztad a kollegát, pedig írta, nem most kezd linuxszal, ubuntu-s tapasztalásai frissek csak.
Összehasonlításképpen nem is rég leírtam egy helyen a telepítés pontos menetét az én gépemen vistával, ubuntu 7.04-el és xp-vel is. Természetesen vagy nem, de az ubival volt a legkevesebb baj. Erre rögtön azt kaptam a pofámba az oldal két adminjától, hogy nagy az arcom, elborult linuxmániás vagyok, illetve hogy hittérítek. Pedig csak száraz tényeket írtam le.
Irda támogatás egyébként rossz példa, mert véletlenül pont van ubiban. Sőt, bluetooth is. És nem is kevés eszközt tud meghajtani...
Problémád valójában csak az "egzotikus" hardverekkel lesz. Egyébként csomagkezelő, vagy ha ott nem, hát gugli, és 99%, hogy megvan a driver, meg a pontos howto, hogyan keltsd életre. Kis gyakorlattal beletelik öt percbe. Én is úgy gondolom, ez a "nagyon nehéz kezelni, nincs hozzá driver" csak az átlagostól eltérő szinten állja meg a helyét. Átlagember átlaghardverei (vidkari, bluetooth, hang, vinyók, usb kulcsok) és átlag foglalkozásai (net, levelelezés, msn, filmek, zene) ma már csont nélkül működnek itt is.
A win is kibír ennyit. De azt azért hozzá kell tenni, hogy ésszerű használat mellett. Ráadásul a karbantartásra, ellenőrzésre fordított idő nem kevés. Egyébként tényleg szinte mindennel el lehet boldogulni linux alatt is, a gond nem ez. Hanem az, hogy senkinek sincs minden létező kütyühöz minden létező szoffer felrakva. Teszem azt, van 1 májerul belőtt géped, mondjuk egy slackival a fedélzeten. Kapsz egy kis pofás telcsit, meg hozzá egy infra adaptert, hogy teljes legyen a kép. A gépeden, persze nincs hozzá felrakva semmi. Kéne vmi meghajtó és szoffer. És itt jön a képbe az, ami miatt sokan csak hobbiszinten használják a linuxot, hiszen nincs annyi szabadidejük, amennyi minimálisan kellene ahhoz, hogy linuxos ismereteiket kellő mértékben bővítsék vmint lépést tudjanak tartani a változtatásokkal(mert azokból is van bőven). Amúgy általában fedorát tolok, de próbáltam sok mást is(nem 1-2 napig). Ja, a winek közül kizárólag az xp-re értettem mindent, az előzőek nem igazán használhatóak manapság, a vistát meg nem ismerem, sztem nem is fogom.
Írtam direkt, hogy olyan linux disztróra gondolok, amivel igazán érdemes foglalkozni. red6ot, majd a fedorakat gyűrtem/gyűröm elég régóta, így megnyugtatlak, hogy nem mítoszokra támaszkodom.Egyébként szerintem, aki nem elfogult, és ismeri mind a két ágat, az érti hogy miről beszélek. Te amúgy nagyon profi lehetsz, ha egynapi ubuntu-használat után idejössz nekem verni magad, hogy milyen hülye vagyok. A linukszfrendly hardvereddel gondolom qrva sok problémába belebotlottál már. Így már érthető, hogy neked miért nem számítanak annyira ezek a dolgok.
Sztem meg 95 volt a legkomolyabb, utána következők: 98, 98SE, ME stabilitásban, gyorsaságban sohasem verte.
Egyébként igazi újitás csak a Vistában van példának hozom fel a dx10-et, vistában új a drivermodell, xp-ben meg még mindig a 95-é van, állitólag ezért nem képes dx10-re.
em mindenkinek van kedve ganézni különböző progikkal, mert függőségek, stb nem települ, nem fordul le ilyen-olyan dolgok miatt, kernelforrással külön kell szórakozni(régi disztróknál aut. települt) stb.
Hm... Amúgy Debiant használok, ami köztudottan farigcsálós rendszer, de pont tegnap próbáltam ki, hogy mit tud a 7.10-es Ubuntu júzerfrendliben.
Nos az eredmény:
A telepítés rendben lezajlott, telepítés közben vígan böngészgettem a neten, mert azt is lehet.
Felajánlotta, hogy importálja a Debianos ill az XP-s userek bármelyikét, de ezt a funkciót nem próbáltam ki.
Feltettem egy komplett apache+php5+mysql webkiszolgálót phpMyAdmin-ostul csak kattintgatásokkal, egyetlen parancs beírása nélkül. Egyedül a MySQL root jelszót kellett megadni, azért kellett billentyűznöm, de azt is csak be kellett írni egy felugró ablakba.
A multimédiás codec-ek telepítéséhez sem kellett semmi varázslat, amikor hiányolt egy codecet, egyből felajánlotta a telepítését, csak kattogtatni kellett. Hasonló volt a helyzet a Java-val is böngészőben.
Egyetlen problémám a MacroMedia FlashPlayer-rel volt, ai egy hibás csomag miatt nem települt, de az ubuntu.hu-n már mások is anyáztak emiatt, így a fórumokon megtaláltam a megoldást. Ez volt az egyetlen eset, amikor parancssort kellett használnom ctrl+c ctrl+v enter jelszó enter mennyiségben.
Az alapból feltelepült Compiz minden beállítás nélkül lazán veri a Vistát vizuális effektek terén.
Itt egyetlen bugot találtam csak: a lejátszott videok nem mindig mozognak együtt szépen az ablakkal, nem hullámoznak, és olyankor áttetszővé sem tehetőek.
Kb ennyi. Nem volt gond sem a függőségekkel ( ), sem kernelt nem kellett forgatni. A Linux telepítésével kapcsolatban kéretik saját tapasztalatok alapján véleményt alkotni, és nem avult mítoszokat sorjázni.
Hozzá kell tenni persze, hogy eleve Linukszfrendli a hardverem (IBM ThC). Ha nem így lett volna nem ment volna ilyen simán.
Innen ered a COM programformátuma, amely minden ízében CP/M-szerű.
Emlékeim szerint a DOS 1/2 nem CP/M "szerű", hanem az is volt.
Eleve cél volt, hogy a CP/M .COM fileit egy az egyben futtani lehessen.
Én még futtattam CP/M-ről átvarázsolt dBaseII-t DOS-on
Csont nélkül ment.
Nézzétek meg a regiszteres dos api-t. Egy az egyben a cp/M-é.
Vagy nagyon kompatibilisre akarták írni (sicc) vagy egyszerűen átemelték!
Ha unix alapok mélyek lennének, akkor az api-ban nem lehetne olyan hívás, ahol a képernyőre kiiratandó string végét a '$' karakter jelzi! Ez CP/M és kész.
P1, 32M ram, szegény warp küszködött-küszködött, nem jött össze neki, pedig megadtam az esélyt.
Win95, mint a villám.
Mert hát az OS/2 akkor már jóval több volt a dos-ra pakolt grafikus héjnál (értsd win95).
Valódi 32 bites OS és olyan DOS emulátora volt, amilyen dos-t a msdos ill. win azóta sem volt képes soha produkálni.
Nagyon sokáig fejlesztettem clipperben os/2 alatt. Egy csoda volt a m$ izékhez képest.
Valószínűsítem, hogy mivel profi feladatokra szánták (nagyon elterjedt volt a nagyvállalati körben, bankoknál, stb) így nem igazán éreztek a fejlesztők késztetést, hogy a te memória gondjaiddat figyelembe vegyék
Usb-s, bluetoothos telcsiket kezeli prímán, a kamerával esetleg bajban lennék, de szerintem nem megoldhatatlan, aztán mencoderrel kódolnék.
Nem tudom, használsz-e desktop linuxot. Való igaz, sok meló, mire olyan lesz, mint akarod, de újratelepíteni is csak akkor kell, ha kinyírod, vagy már újabb distrót szeretnél (tipikusan 2-3 évente).
Mint leirtam, jóformán 1x volt telepitve, mikor vettem a gépet úgye fel kell valamit telepiteni.
Másodszor meg azért volt, mert problémák voltak a nettel és a szolgáltatóm szerint lehet vagy virus, vagy windows hiba.
Utólag kiderült, hogy a modem romlott el.
Ebben igazad van. Inkább az a kérdés, hogy ki mire használja a gépet. Mert a winnek tényleg van egy jópár hibája, viszont kezelhetőbb, mint egy olyan linux disztró, amivel igazán érdemes foglalkozni. Értem ezalatt, hogy nem mindenkinek van kedve ganézni különböző progikkal, mert függőségek, stb nem települ, nem fordul le ilyen-olyan dolgok miatt, kernelforrással külön kell szórakozni(régi disztróknál aut. települt) stb. És itt nem lámákra, hanem képzett userekre, adminokra gondolok. Nem mindenkinek van ideje rá, inkább csak hobbiszinten művelik a dolgot. Így hát mérlegelnek és inkább lenyelik win hülyeségeit. Ráadásul valljuk be, viszonylag tűrhető os-t lehet faragni belőle, különféle progikkal. A linux hálózati os, és ott raj a bsd-k árnyékában. De home usernél tipikus példa: Fater, itt a telcsim, a képeket rántsd már le gyors, meg a kameráról nyald már le aviba a cuccot, sz majd átkódolom dvdre, 3 másikkal. Ezek miatt van és lesz win.
Már csak az nem világos: ha olyan jó, és ennyire értesz hozzá akkor mi a náthának telepíted újra évente 2x?
Üzemeltetek pár win-t, eretvágnék magamon ha évente újra kéne rakni. Nem 2x évente...
Nagyjából leírtad, amit akartam, de még annyit teszek hozzá: kijön egy linuxos vírus, ami teszemazt kihasznál egy kernelhibát (bár eleve elég hihetetlen egy akkora rés a kernelen, amin befér egy vírus), mi történik? 2 nap múlva 3 egymástól független kernelpatchet dob fel 3 különböző emberke a hálóra a föld három különböző pontján. És a vírus máris döglött.
Tehát szvsz a Linuxnak addig van csak előnye, amig el nem kezdenek rá virusokat irni, ami előbb vagy utóbb (és inkább előbb) be fog következni, mivel a többség ezért tér át rá és minél inkább elterjedtebb lesz, annál nagyobb lesz a viruskészitők hajlama, hogy kifejlesszenek rá kártevőket.
Önmagában nem kizárt, de van itt más is.
Amikor a UNIXot kiötlötték az elsődleges szempont a biztonság és a stabilitás volt. Nem lehetett megengedni, hogy a sokmillós mainframe elszálljon, csak mert az egyik user hibás vagy neadjisten rosszindulatú kódot ír. A Linuxot eleve ezen elvek mentén írták meg. Felépítéséből adódóan ugyan lehet rá vírus írni, de ott a kérdés, hogy hogyan telepíti fel magát a vírus a gépre amikor csak az User saját mappáit tudja írni?
Jóformán felhasználói balf#szság és a root jelszó ismerete kell ahhoz, hogy vírus települjön a gépre.
Persze a saját adatok között a vírus tud kárt tenni, de amint megjelennek a vírusok Linuxra bárki könnyedén nyithat egy külön Usert a fontos dokumentumok tárolásához.
Ha magában a kernelben nem találnak biztonsági rést, vagy nem agyalágyult a root, nem sok kárt tudnak tenni a Linuxban a vírusok.
A Windows már egészen más tészta. A tervezői bevallottan nem készültek fel az Internet generálta biztonsági problémákra és a sok 1.0 userre, akik ész nélkül használják a gépet. Ott a cél a felhasználóbarátiság és a design volt, nomeg a határidők tartása. Az egész oprendszer felépítése olyan, hogy ki-be járhatnak rajta a vírusok, és ezen nagyon nehéz változtatni. Ha ugyanis be akarod tömködni a lyukakat, akkor az összes Wines szofver használhatatlanná válik.
A Vista mégis megkísérli ezt a fából vaskarikát.
A valódi Vistás programok már biztonságosak lesznek egy következő rendszeren, ami nem a Vista :) Viszont mivel XP kompatibilisnak kellett maradnia, lyukas az is, mint a sajt.
A következő generációs Win már biztonságos lehet, de hogy nem fog tudni futtatni XP-s programokat, vagy csak elkülönített emulátorban, abban szinte biztos vagyok.
A Vista azért tartott idáig, azért ilyen böszme, és azért tűnik nagy hűhónak semmiért, mert rajta keresztül akarja a Microsoft biztonságosabbá tenni a Win technológiát. Csakhogy erre rengeteg Vista programot kell majd írni...
Konklúzuó:
Nem félek annyira a Linuxos vírusoktól.
A vírus a biztonságtalan rendszerek problémája, és nem az informatika szükségszerű velejárója.
