PC Fórum
  • Kisebb betűméret
  • Eredeti betűméret
  • Nagyobb betűméret

Ram időzítés.
50

2013-09-04T04:59+01:00
borisz
boriszPC Fórum
regisztrált tag
Sziasztok. Memória időzitések csökkentésétől melegedhetnek a memória modulok, vagy csak jelentéktelen lessz a hőmérséklet növekedés (alap feszültségen). Ha netalán nem indul a gép a beállított értékekkel akkor mit lehet tenni?
Előre is köszönöm a válaszokat.
Mutasd a teljes hozzászólást!
Ram időzítés.
2013-09-04T04:59+01:00
borisz
boriszPC Fórum
regisztrált tag
Az időzítésektől nem.

Melegedhetnek.
Nem annyira, mint a feszültségemeléstől, mert míg a feszültségemelés stabilizálja az impulzus üzemet addig a cas csökkentése eleve összeomlást idéz elő és ha nem fut akkor ugye nem is melegszik.
Az kiürítési idő csökkentésével sokkal inkább nő a maradékáram és az ezzel járó hőveszteség, mint az üzemi órajel kismértékű emelésétől,(Tuningolástól) vagy egy feszültség emeléstől.
Ez könnyen megérthető, ha a két impulzus jelalakot összehasonlítod egymással. Nem az impulzus feszültsége okozza a magasabb teljesítményt, hanem a jelalak kitöltési tényezőjének növekedése.
Ezért, ha finomabban lehetne csökkenteni az időzítési értékeket úgy, hogy nem omlana össze közben a rendszer akkor egészen biztosan nagyobb melegedést lehetne elérni a több maradékárammal, mint az üzemi feszültség 15%-os emelésével. De nem lehet, mert nem tudod hasra ütés szerű fázisban lerángatni az impulzusról a hasznos jelet.
De előbb összeomlik egy hibás időzítési érték beállításától, mint az órajel emeléstől. A feszültségemeléstől csak javul a helyzet: ( bár többet disszipál a blokk, (melegszik) még javít is működési stabilitásán)
Mutasd a teljes hozzászólást!
Oszd meg másokkal is!

A feszültség növeléstől melegszik csak.
Az időzítésektől nem.
A memóriára azt mondhatjuk, hogy úgy van elrendezve, mintha egy 2 dimenziós táblázat lenne. Minden adattöredék, ami bekerül a RAM-ba két koordinátát kap: sor és oszlopkoordináta. Ha egy kérés érkezik a CPU-tól a memóriához, akkor a koordináták alapján megtalálja azt, amit keres. Ez viszont időbe telik és ezt az időt ütemekben mérik. Tehát rengeteg ütem kell ahhoz, mire a memória az adattöredéket megtalálja. A legfontosabb időzítések (Latency), amelyek fellépnek: a CAS- és RAS-Latency-k. CAS (Column Adress Strobe)-Latency hivatalos rövidítése a CL. A teljes latenciaidő az az idő, amelyre szüksége van a memóriamodulnak egy adattöredék előhívásához. A CL az az idő, amely alatt egy oszlopból az adatcsomag felismerésre kerül. Ez vonatkozik a RAS (Row Adress Latency) - Latency-ra is, csak itt sorról, nem pedig oszlopról beszélünk. Az oszloplatencia fontosabb a sebesség szempontjából, mint más latenciák, ezért ez után szoktunk keresni egy memória vásárlásánál. Alapjában az érvényes, hogy minél kisebb az ütemek száma, amelyet a CL és RAS-L érték mutat, annál gyorsabban hozza elő az adattöredékeket a memória. Ez természetesen az egész rendszer teljesítményét megemeli. Bár itt nem lehet konkrét adatot mondani, hogy mennyivel javul a számítógép teljesítménye. Ez a PC összeállításától függ és elsősorban azoktól a feladatoktól, amit a rendszer használ. Nagy általánosságban véve azt azért elmondhatom, hogy kb. 5-10% teljesítménynövekedést mindenképpen jelent. Viszont, ha a program nem használja ki a teljes sávszélességet, akkor nem következik be ez az emelkedés.
A RAM használata általában lehetséges kisebb időzítés-értékekkel is, mint amiket a gyártó előír - de ez nem minden esetben garantált. A memóriákra egyátalán nem káros hatású a latenciaidők csökkentése, de a rendszer instabilitását előidézheti. Utóbbi esetben még meg lehet próbálni a memóriafeszültség csekély emelését is. Az alapérték DDR memóriák esetén 2,5V. 2,7V feletti használat folyamatos használatra már nem ajánlott. Az ennél magasabb feszültség már a memória építőelemeinek károsodásához vezethet - de ennek az esélye csúcsminőségű, vagy tuningolható modulok esetén nagyon alacsony.
A Rambus memóriák jelentősen magasabb latenciaidőket használnak, mint a DDR-RAM-ok. DDR esetében CL2, CL2.5 és a leggyengébb CL3-ról beszélhetünk. Az utóbbi két memóriamodul olcsóbban megvásárolható. A CL2-es memória viszont garancia az alacsony latenciaidőre, és az az előnye, hogy jobb minőségű chipekből épül fel, ami már tuningolásra is biztosabb lehetőséget ad. De ez nem minden esetben van így, ugyanis találkoztam már olyan CL2.5-ös modullal, ami jobban tuningolható, mint egy CL2-es társa ugyanattól a gyártótól (konkrétan a GEIL-ről van szó). Azt viszont itt is tisztázni szeretném, hogy ugyanaz a helyzet, mint a processzoroknál: minden memória egy egyedi darab! Tehát egy típuson belül is lehetnek különbségek.
Egy a CL2 ellen szól a rossz ár/teljesítménynövekedés érték. Ezek a memóriák jelentősen drágábbak a CL2.5-höz képest, mivel csak kb. 5%-al gyorsabbak. Így tehát azoknak ajánlom, akik tényleg jó minőségű memóriákat vesznek, képesek kiadni rá több pénzt, tuningolni szeretnének. Más esetekben a CL2.5 teljesen megfelel.

Melyik géphez milyen RAM szükséges

Az, hogy milyen memóriát milyen számítógépbe építünk be a rendszer kiépítésétől függ. A processzor FSB-je nagy mértékben meghatározhatja a memória kiválasztását. Viszont ezt nagyon sokan félreértik és azt hiszik, hogy a frekvenciához (MHz) kell választani a memória frekvenciáját - ez ugyanis nem igaz! A processzor FSB-jének sávszélességéhez kell választani!

A jelenleg használt rendszerek a következő sávszélességet használják:

Intel
- Pentium 4 400MHz FSB: 3,2GB/sec
- Pentium 4 533MHz FSB: 4,2GB/sec
- Pentium 4 800MHz FSB: 6,4GB/sec
AMD
- Thunderbird 266MHz FSB: 2,1GB/sec
- Athlon XP 266MHz FSB: 2,1GB/sec
- Athlon XP 333MHz FSB: 2,7GB/sec
- Athlon XP 400MHz FSB: 3,2GB/sec

Ha a processzor FSB-át felemeljük, akkor ezek az értékek felfelé változnak.

A lehetséges memóriák a fenti processzorokhoz:
Rambus PC800: 1,6GB/sec (két modul esetén: 3,2GB/sec)
Rambus PC1066: 2,1GB/sec (két modul esetén: 4,2GB/sec)
Rambus PC4200: 4,2GB/sec

DDR-RAM PC1600: 1,6GB/sec (DDR200) [DualChannelben: 3,2GB/sec]
DDR-RAM PC2100: 2,1GB/sec (DDR266) [DualChannelben: 4,2GB/sec]
DDR-RAM PC2700: 2,7GB/sec (DDR333) [DualChannelben: 5,4GB/sec]
DDR-RAM PC3200: 3,2GB/sec (DDR400) [DualChannelben: 6,4GB/sec]
DDR-RAM PC3500: 3,5GB/sec (DDR433) [DualChannelben: 7GB/sec]
DDR-RAM PC3700: 3,7GB/sec (DDR466) [DualChannelben: 7,4GB/sec]
DDR-RAM PC4000: 4,0GB/sec (DDR500) [DualChannelben: 8GB/sec]
DDR-RAM PC4200: 4,2GB/sec (DDR533) [DualChannelben: 8,4GB/sec]

Tehát ez a következőt jelenti:
1. 266MHz FSB AMD processzorhoz PC2100 DDR-RAM való;
2. 333MHz FSB AMD prozesszorhoz PC2700 DDR-RAM való;
3. 400MHz FSB AMD prozesszorhoz PC3200 DDR-RAM való;

4. 400MHz FSB P4-hez PC3200 DDR-RAM kell (csak ehhez eddig a SiS készített chipkészletet, de az nem "szerette" nagyon a 400MHz-es modulokat);
PC800 Rambus való i850, vagy i850E chipkészletű alaplapokhoz.
5. 533MHz FSB P4-hez PC1066 Rambus kell, vagy DDR-RAM esetén PC4200 kell, de a 2db PC2100 is ugyanúgy megfelel.
6. 800MHz FSB P4-hez Dual PC3200 szükséges.

Ezek persze azok az értékek, amelyekkel a memória a legjobb kihasználtságban (teljes sávszélességgel) tud működni. Ettől eltérő modulok is használhatók - csak az a teljesítmény rovására megy. Még sokban függ attól is, hogy milyen chipkészletű az alaplap. Például a Dual PC2100 chipkészlet (E7205) gyorsabb, mint a Rambus-hoz való i850E - pedig pontosan megegyezik a sávszélességük. A memória megválasztásánál az előző hozzászólásomban leírt latencia időzítést is figyelembe kell venni.
Mutasd a teljes hozzászólást!
A feszültség növeléstől melegszik csak.


Én még olyan elektronikus eszközt nem láttam, aminek a teljesítmény emelése, ne okozott volna fogyasztás növekedést. A fogyasztás növekedés, meg többlet hőterheléssel jár.

Ez alól a memóriák sem kivételek. Bár az időzítések feszítése nem hoz jelentős többlet teljesítményt, de ezzel együtt kismértékben növekedő hőmennyiséggel kell számolni.
A működési frekvencia növelése, erőteljesen növekvő fogyasztás és hőtermeléssel jár.

Az idézeted eredi helyére illendő lenne rámutatni egy linkel.
Mutasd a teljes hozzászólást!
Az időzítésektől nem.

Melegedhetnek.
Nem annyira, mint a feszültségemeléstől, mert míg a feszültségemelés stabilizálja az impulzus üzemet addig a cas csökkentése eleve összeomlást idéz elő és ha nem fut akkor ugye nem is melegszik.
Az kiürítési idő csökkentésével sokkal inkább nő a maradékáram és az ezzel járó hőveszteség, mint az üzemi órajel kismértékű emelésétől,(Tuningolástól) vagy egy feszültség emeléstől.
Ez könnyen megérthető, ha a két impulzus jelalakot összehasonlítod egymással. Nem az impulzus feszültsége okozza a magasabb teljesítményt, hanem a jelalak kitöltési tényezőjének növekedése.
Ezért, ha finomabban lehetne csökkenteni az időzítési értékeket úgy, hogy nem omlana össze közben a rendszer akkor egészen biztosan nagyobb melegedést lehetne elérni a több maradékárammal, mint az üzemi feszültség 15%-os emelésével. De nem lehet, mert nem tudod hasra ütés szerű fázisban lerángatni az impulzusról a hasznos jelet.
De előbb összeomlik egy hibás időzítési érték beállításától, mint az órajel emeléstől. A feszültségemeléstől csak javul a helyzet: ( bár többet disszipál a blokk, (melegszik) még javít is működési stabilitásán)
Mutasd a teljes hozzászólást!
Akkor még egyszer.
Memória időzitések csökkentésétől melegedhetnek a memória modulok, vagy csak jelentéktelen lessz a hőmérséklet növekedés (alap feszültségen).

A feszültség növeléstől melegszik csak.
Az időzítés csökkentésétől nem (jelentéktelen mértékben).
(Én itt nem a használat mértékéről van szó)
Ha netalán nem indul a gép a beállított értékekkel akkor mit lehet tenni?

Csak egy sima BIOS reset kell és visszaáll minden és újból indul.
Mutasd a teljes hozzászólást!
A feszültség növeléstől melegszik csak.
Az időzítésektől nem.


Ez a kifogásolható megfogalmazás (nem igaz, de legalábbis félreérthető).

lorenzen
,
blacksheep
írja a hátterét.
Mutasd a teljes hozzászólást!
Gyakorlatilag igaza van detthc-nek is mert normál (nem tuning) körülmények között, ha a vezérlő és a memória nem támogatja akkor nem tudsz olyan értéket beállítani amivel stabil üzemben működve jelentősen melegedne ettől.
(Előbb omlik össze ennél.) Inkább az a tendencia jellemző, hogy az üzemi frekvencia emelésével igyekeznek rontani a memória időzítéseken a stabilitás javára.

Csak a kategorikus "nem"-et raktuk tisztába.
Mutasd a teljes hozzászólást!
Szia. Előre is bocsánat ha hülyeségeket irok. A kiüritési idő nem éppen a frekvencia növelésétől csökken?
De nem lehet, mert nem tudod hasra ütés szerű fázisban lerángatni az impulzusról a hasznos jelet.
Ezt a mondatot nem teljesen értem. Az impulzusról nem csak periódusonként akarja lerángatni a gép a hasznos jelet? Hogy jön ide az impulzus fázisa?
Kérlek magyarázd el hogy a rendszer miért omlik össze túl kicsi időzitésektől.
Mutasd a teljes hozzászólást!
Ja.. De user1-nek félrevezető (lehet).
Mutasd a teljes hozzászólást!
A frekvencia növekedésével kénytelen a kiürítési idő is csökkenni. Különben nem működne a memória
Azonban magasabb frekvenciákon az órajel periódus idejéhez képest* nő a kiürítési idő is. Ez a tároló kapuk működési sajátosságából adódik. Ha ezt az időt csökkentjük akkor a levett impulzus alakja már nem fog értelmezhető bit szintű jelet alkotni. Asztali PC-k ben használt memóriák nem rendelkeznek paritás ellenőrző képességekkel így a kiolvasott bithalmaz nem lesz értelmezhető.
*Periódus (ciklus) idő a frekvencia reciproka T=1/f
A 2,5T pl. az órajel periódus idejének 2,5 szerese.
Mutasd a teljes hozzászólást!
Köszönöm. Így már értem (azat hiszem).
Mutasd a teljes hozzászólást!
Oszd meg másokkal is!