[Novell] Az Európai Unió évek óta elkötelezett támogatója a nyílt forráskódú megoldások használatának, a tagországokban pedig egyre több intézmény és szervezet áll át nyílt forráskódú operációs rendszerek és ráépülő szoftverek, irodai alkalmazások használatára. A Novell Linux megoldásait alkalmazza számos európai város önkormányzata, köztük például a 450 ezer lakosnak és 150 nemzetközi jogi szervezetnek otthont adó Hága vezetősége is.

Az államigazgatásból a nyílt forráskód mellett döntött továbbá a svájci Szövetségi Kormány, a spanyol Miniszterelnöki Hivatal, az Egyesült Királyság Egészségügyi Minisztériumának vezető ügynöksége, a finn Védelmi Minisztérium, az olaszországi Velence tartomány, illetve Prága város önkormányzata is.

A nyílt forráskódú megoldások használata számos előnyt jelent a szervezetek számára. Amint az a mellékelt mini-esettanulmányokból is kiderül, az átállással jelentős költségek takaríthatók meg az elvárások biztosítása mellett. A további előnyök között szerepel a nyílt szabványok támogatása, az ellenőrizhető biztonság, a rugalmas alkalmazkodás lehetősége, a korlátozás nélküli felhasználás és az ezekből következő szállítói függés csökkenése.

Az EB a nyílt forráskódú szoftvereket részesíti előnyben az új informatikai rendszerek fejlesztése során is, ha ezek üzembe helyezése saját adatközpontjain és létesítményein kívül történik. Ez az Európai Bizottság nyílt forráskódú szoftverekre irányuló elveit érintő feladatvállalásainak egyik pontja, amelyeket 2010. december 15-én hoztak nyilvánosságra. Az EB az informatikai rendszereinek jelentős hányadában ilyen típusú szoftvereket használ. Az irányelvek összeállítói szerint a módosítás nagyobb hangsúlyt fektet a Bizottság informatikai megoldásokat előállító tevékenységére és szerepére, így az intézmény nem tekinthető csupán a nyílt forráskódú szoftverek egyik használójának.

A német város, Freiburg által közzétett számok alapján az OpenOffice nyílt forráskódú irodai szoftvereivel háromszor-négyszer alacsonyabb költségek érhetők el a jogvédett szoftverekkel szemben. Rüdiger Czieschla, Freiburg város informatikai vezetője az OpenOffice-hoz fűződő tapasztalatokat 2010. december 1-jén ismertette Badajozban, az ingyenes és nyílt forráskódú szoftverek használatának előnyeit népszerűsítő Osepa projekt keretében megrendezett konferencián. Állítása szerint az OpenOffice használata a városnak 200 000 euróba kerül.

A jogvédett szoftverek használata esetén csak a szövegszerkesztő használata 600 000 eurós, a teljes irodai szoftvercsomag alkalmazása pedig 800 000 eurós költséget jelentett volna. A város 2007-ben döntött úgy, hogy OpenOffice-ra cseréli az elavulttá vált jogvédett szoftvertermékeit. Most már mind a 2300 közalkalmazott nyílt forráskódú irodai eszközöket használ az asztali számítógépén.

Az orosz kormány 2010 októberében jelentette be, hogy 150 millió rubelt (kb. 3,5 millió eurót) tervez befektetni egy biztonságos, az állami adminisztrációban használható nyílt forráskódú rendszer fejlesztésébe. Az új rendszer a nyílt forráskódú Linux operációs rendszerre épül. A kormány tervei szerint hamarosan megnyitják a nyílt forráskódú szoftverek szövetségi szinten működő támogatási központjait is.

Egy vezető rendszerelemző szakember Európa egyik legnagyobb méretű nyílt forráskódú átállását tanulmányozta, és következtetései szerint megvalósítható az áttérés a nyílt forráskódú irodára, ráadásul jelentős előnyökkel, többek között költségmegtakarítással jár a fejlesztés. Martti Karjalainen tanulmányában Finnország igazságügyi minisztériuma, állami jogsegélyező irodái, a bíróságok, a próbaidősök intézményrendszere és a börtönök biztosítottak tudományos alapot a nyílt forráskód és a nyílt szabványok előnyeinek igazolásához.

A finn minisztérium 2007 óta használ OpenOffice szoftvert és ODF formátumot. Karjalainen a dolgozatában két jogvédett irodai megoldás, illetve a nyílt forráskódú alternatíva költségeit hasonlítja össze részleteiben, illetve leírja az informatikai támogató részleghez beérkezett problémák típusait is. A kutatás bizonyítja, hogy a nyílt forráskódú megoldásokra történő áttéréssel jelentős megtakarításokat lehet elérni a licenc-, karbantartási és képzési költségek tekintetében. Az áttérés összesen 1,9 millió euróba került, ami kevesebb mint a harmada a leggyakrabban használt jogvédett megoldás esetén felmerülő költségeknek (6,8 millió).

Portugáliában csaknem minden iskoláskorú gyermek megismerkedhet a nyílt forráskóddal, többek között a Linux operációs rendszerrel, mondta Paulo Trezentos, a Caixa Mágica Software alapítója. Elmondása szerint az év végére 890 000 iskolai (asztali és hordozható) számítógépen a vállalattal azonos elnevezésű Linux alapú operációs rendszer fut majd. "Egy 10 milliós népességű országban ez azt jelenti, hogy a fiatalok nagy részéhez eljuthat a Linux." Az elmúlt két évben a portugál kormány 60 000 olyan iskolai netbookot helyeztetett üzembe, amelyeken nyílt forráskódú operációs rendszer és nyílt forráskódú alkalmazások futnak. Továbbá 450 000 Classmate számítógépet és 11 000 asztali számítógépet osztott ki az intézmények között, amelyeken egy Linux és egy Windows operációs rendszer egyaránt megtalálható.