Bár a Bitcoin és más kriptovaluták árfolyama az év eleje óta erős zuhanásban van, a jelek szerint egyesek még mindig komoly - sőt, egyre komolyabb - elánnal hajlandók magukat belevetni a bányászatába. Annyira, hogy az erre fordított energia mértéke például Izlandon az idei évben már meghaladhatja a lakosság teljes, az otthonok fenntartására használt energiafogyasztását is.

Többek között ezért is állt elő a szigetország egyik parlamenti képviselője azzal a javaslattal, hogy vessenek ki különadót a kriptovaluták bányászatára. Ez - amellett, hogy újabb bevételek biztosítana az államháztartás számára - megfékezhetné a Bitcoin-bányák szaporodását is a területen, ami az utóbbi években elképesztő növekedésnek indult a régióban.

Ennek oka az, hogy Izlandon eleve meglehetősen hűs a klíma, viszont rengeteg megújuló energiaforrással rendelkezik, amik mind rendkívül olcsóvá teszik az oda telepített szerverközpontok üzemeltetését. Utóbbiak ugyanis rengeteg áramot igényelnek és ugyanilyen sok hőt termelnek, amik megtermelése és elvezetése hagyományos rengeteg pénzbe kerül, a szigetországban azonban olcsón - szinte ingyen - megoldhatók.

A Bitcoin rendszer üzemeltetésének óriási energiaköltsége egyébként egyre nagyobb problémává válik, ami már most fenntarthatatlanná, illetve versenyképtelenné teszi azt a hagyományos megoldásokkal szemben - és a helyzet a jövőben csak romolni fog. A reményt olyan új kriptovaluta-rendszerek népszerűbbé válása jelentheti, amik nem szenvednek a Bitcoin ilyen jellegű hátrányaitól - de amíg ismertsége jelenleg még meg sem közelíti előbbiét.