Az Európai Parlament (EP) csütörtökön 509 igen, 3 nem szavazattal és 13 tartózkodás mellett elfogadta azt a követelménylistát, aminek az Európai Bizottság (EB) által az elkövetkező hónapok során kidolgozandó, az ún. "javítás jogáról" szóló törvényjavaslatnak meg kell majd felelnie. A képviselők egyetértettek abban, hogy a javításhoz való hatékony jognak a termék teljes életciklusára kell vonatkoznia, és rendelkezéseket kell tartalmaznia a termékek tervezésére, gyártására, valamint javíthatóságára és a fogyasztók tájékoztatására vonatkozóan is.

Az új szabályozással az EP azt szeretné elérni, hogy a gyártók a jelenleginél hosszabb életciklussal rendelkező termékeket tervezzenek, gyártsanak és árusítsanak, amiket könnyebben lehet majd javítani - és nem csak nekik. A „javításhoz való jognak” ennek megfelelően előre kell írnia majd a gyártók számára, hogy azoknak biztosítaniuk kell a függetlenül javítóműhelyeknek és a fogyasztóknak is hozzáférést termékeik javítási és karbantartási információihoz - méghozzá teljesen ingyenesen.

Ezen kívül külön, szigorúbb rendelkezéseknek kell majd vonatkozniuk a digitális eszközökre, amik esetében pl. a szoftverfrissítéseknek visszafordíthatónak kell lenniük, és nem vezethetnek mondjuk azok teljesítményének csökkenéséhez sem. Mindezen lehetőségeket legalább egy előre meghatározott ideig kell majd biztosítaniuk a gyártóknak, a fogyasztókat pedig teljes körűen tájékoztatni kell a frissítési és javítási lehetőségekről.

Ez utóbbiba beleértendő egy javítási pontszám-rendszer kidolgozása is, amiben annál magasabb pontot kaphatnak majd a termékek, minél magasabb becsült élettartammal rendelkeznek, minél több és olcsóbb pótalkatrész lesz elérhető hozzájuk.

Azok a gyártók és olyan gyakorlatok, amelyek indokolatlanul korlátozzák a javításhoz való jogot, vagy idő előtti avuláshoz vezetnek, „tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak” minősülnek majd, és ennek megfelelőn büntethetők lesznek. A rendelkezésekkel az EU összességében az erőforrások hatékonyabb felhasználását, a termékek tartósságának növekedését, ezen keresztül pedig a keletkező hulladék mennyiségét is csökkenteni kívánja.

Az Eurobarométer felmérése szerint az uniós polgárok 79%-a gondolja úgy, hogy a gyártókat kötelezni kellene arra, hogy megkönnyítsék a digitális eszközök javítását vagy az egyes alkatrészeik cseréjét, és 77%-uk pedig szívesebben javítaná készülékeit, mintsem újat vásároljon. Az elektronikai hulladék a leggyorsabban növekvő hulladékáram a világon, 2019-ben több mint 53 millió tonnát tett ki.