Az Európa Bizottság sevilla-i egyesített tudományos központjának egy ösztöndíjas kutatója szerint a mindeki által ismert Moore-törvény nem állja meg a helyét. Ilkka Tuomi a közelmúltban megjelent tanulmánya szerint az állítás, amely szerint a számítási kapacitás konstans időközönként megduplázódik, az adatok szerint sosem volt igaz hosszú távon, és a közeljövőben sem lesz az.

A legismertebb Moore-törvényt - mert, hogy több is van belőlük - egy az Electronics nevű elektronikai magazinban még 1965-ben megjelent interjúban tette közzé Gordon E. Moore, az Intel egyik későbbi alapítója. A több változatban is ismert állítás szerint a mikroprocesszorok számítási teljesítménye 18-24 havonként folyamatosan megduplázódik a belátható jövőn belül.

Tuomi szerint azonban az adatok ezt nem támasztják alá. Bár igaz, hogy a '60-as évek végén - amikor Moore eredetileg e megállapítását tette - drámai ütemben fejlődött a processzorok számítási teljesítménye, azonban már akkor is az eredetileg jósolt 24 helyett inkább csak 36 havonként. Ez egy évtized tekintetében már jelentős eltérést jelent, hiszen mindössze 9-szeres teljesítmény-növekedést jelent az eredeti törvény 32-szeres predikciójával szemeben. A kezdeti időszak után egyébként jelentősen lassult a növekedés üteme is, ami újabb "igazítást" tett szükségessé a törvényen.

Az ösztöndíjas kutató szerint ráadásul az effektív számítási teljesítmény növekedési ütemének meghatározása is problémát jelent, hiszen a processzorok műveletvégző sebességének mellett számos más faktor is befolyásolja is számítógépek teljesítményét. Az elmúlt egy évtizedben például a fejlődést sokkal inkább az újabb és újabb, egyre falánkabb operációs rendszerek megjelenése, mint sem a fogyasztói igények növekedése hajtotta.

Az érdeklődők Ilkka Tuomi "The Lives and Death of Moore's Law" dolgozatát a First Monday on-line magazin oldalain olvashatják.