Az Európai Űrkutatása Hivatal (ESA) a héten szomorú figyelmeztetést adott ki ExoMars misszójával kapcsolatban, aminek feladata a marsi élet nyomai lett volna a vörös bolygón. Ennek értelmében az orosz-ukrán háború legfrisseb fejleményei miatt vélhetően újabb komolyabb csúszásokat fog szenvedni a marsjáró küldetése, ami idén így már nem fog tudni elindulni célpontja felé.

Az ExoMars már így késésben volt az eredeti tervekhez képest, mert indítását először a tesztelés során felmerült problémák, majd a koronavírus-járvány miatt többször is el kellett csúsztatni. Az elmúlt napok fejleményei nyomán azonban úgy tűnik, hogy az indítást megint el kell majd halasztani, miután a továbbiakban nem lehet majd az orosz űrügynökség, a Roszkozmosz együttműködésére számítani.

Az ESA ExoMars marsjárója, aminek feladata az élet nyomainak kutatása lenne a MarsonAz ESA ExoMars marsjárója, aminek feladata az élet nyomainak kutatása lenne a Marson

Az Európai Űrügynökség közleménye szerint egyébként nem az ExoMars az egyetlen misszió, amelyek a háború veszélybe sodor, hanem gyakorlatilag minden, eredetileg 2022-re tervezett kilövés veszélyezbe került. Ugyanakkor előbbi az a küldetés, ami így már szinte biztosan igen komoly csúszást fog szenvedni, hiszen el fog múlni az a kétévente mindössze pár hónapra megnyíló időablak, amin belül hatékonyan lehet űrjárműveket a Mars felé a Földről indítani.

Az ExoMars az ESA és a Roszkozmosz közös küldetése lett volna, aminek célja szerves molekulák, illetve akár az élet jeleinek keresése lett volna a vörös bolygón. A marsjáró a legújabb tervek szerint idén ősszel indult volna, és valamikor 2023-ban landolt volna a Marson, ahol csatlakozott volna a NASA jelenleg működő két roveréhez és leszállóegységéhez, valamint egy harmadik, Kína által indított társához.