Bár a mai fiatalok már nem is igazán tudják, hogy mit is jelent az, hogy hajlékonylemez vagy floppy-meghajtó, valamikor ezek a tárolóegységek kritikus fontosságúak voltak szinte minden számítógépes rendszerben. Három-négy évtizeddel ezelőtt ugyanis szinte minden számítógépes programot és adatot ezeken tároltak (kivéve azokat, amiket kazettákon).
A floppy-lemezek többféle formátumban érkeztek, amik méretükben (8 colos, 5.25 colos majd 3.5 colos) és kapacitásukban is eltértek, de az adatokat mind gyakorlatilag azonos elven tárolták. Mindegyik esetében a szögletes tokban egy kerek, forgatható korong volt megtalálható, aminek felülete mágneses szemcsékkel volt tele - és a bitek és bájtok ezeken, sávokban és szektorokban kerültek felírásra, majd később leolvasásra.
A 8-bit Guy egy negyedórás videóban összefoglalja mindazt, amit ezekről a mára már minden tekintetben elavult tárolóegységekről és működési módjukról tudni érdemes - az 1970-es évek nagygépeitől kezdve, a Commodore-okon át egészen a PC-k által is használt merevtokos lemezekig.
